Csíkkozmás – Hargita megye (Cozmeni)

A község története

1332-ben említik elõször. A falu õsidõk óta lakott, területén újkõkori, bronz és vaskori leletek kerültek elõ. Áprád kori templomát 1661-ben felégette a török, de 1653 és 1670 között újjáépítették. 1662-ben tornyot is építették hozzá, melyben 1772-tõl az alvinci uradalomtól vásárolt óraszerkezet mûködött, ekkor magasították is. A templom egy régebbi kápolna helyén épült gótikus stílusban Szent Kozma és Damján tiszteletére, késõbb barokk stílusban átépítették. 1761-ben kápolnát építettek hozzá, 1831-ben és 1883-ban újították. Vitos Mózes szerint a Pap-hegyen hajdan templom állt. 1690-ben Thököly serege állomásozott itt, 1694-ben a tatárok dúlták fel. 1708-ban kuruc-labanc csata zajlott itt. 1719-ben a falut súlyos pestisjárvány sújtotta. A Nyerges-tetõn vívta élethalálharcát 1849. augusztus 1-jén a Tuzson János õrnagy vezette honvédcsapat az orosz túlerõvel és árulás következtében mind egy szálig elestek. Emléküket feliratos oszlop õrzi. 1860-ban árvíz sújtotta, 1887-ben csaknem az egész falu leégett. 1910-ben 1391 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerzõdésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1403 lakosából 5 román kivételével mind magyarok.

A község látnivalói

• Római katolikus templom

• A Nyerges-tetõn az 1849-ben elesettek emlékmûve

• A Nyerges alatti részen több borvízforrás tör fel, sós forrását Sósszéknek nevezik

• Itt található a Sószékfûrdõ nevû gyógyfûrdõ is.

Szállások Csíkkozmás településen >>>