Gyalu - Kolozs megye /Gilau/

A község története

Kolozsvártól 17 km-re nyugatra fekszik Gyalu nevének eredete vitatott. A Kapus és a Meleg-Szamos egyesülésénél már a rómaiak is castrumot építettek. A honfoglaláskor földvára volt, mely egyesek szerint Gelu román vezér székhelye volt. A tatárjáráskor elpusztult lakossága helyére az erdélyi püspök szászokat és hegyi román pásztorokat telepített. Várát a 14. század végén építették az elpusztult Fenes vára helyett. A településnek vásártartási joga, volt és vámmentességet élvezett. 1541-ben egy ideig itt tartotta udvarát Izabella királyné. 1566-ban a fejedelmi udvartartás alá rendelték. 1594-ben itt végeztette ki Báthori Zsigmond fejedelem a török ellen harcolni vonakodó Kendy Ferencet és Bornemissza Jánost. 1600-ban Mihály vajda foglalta el és ezt a várat is magáénak követelte. 1602-ben Basta ostrommal vette be. 1605-ben az utolsók közt adta meg magát a Bocskai fejedelemnek. 1640-ben Rákóczi Zsigmond állította helyre. 1704-ben a kurucok eredménytelenül ostromolták, de 1706-ban már elfoglalták. A félig romos várat Rabutin foglalta vissza. 1738-ban Bánffy Dénes építtette újjá a belsõvárat, külsõ sáncait elbontották. 1861-ben tûzvész pusztította, 1874-ben a második emeletet elbontották, majd tetõvel fedték be. 1911-ben jelentõsen átalakították.

• A gyalui református templom, amelyet kalotaszegi kézimunkák díszítenek.

Szállások Gyalu településen >>>