Gyergyóalfalu – Hargita megye (Joseni)

A község története

Gyergyószentmiklóstól 6 km-re nyugatra fekszik. 1332-ben említik elõször. Az eredeti település a mai falutól nyugatra a Borzont-patak völgyében volt. A falu 1675 és 1678 között püspöki székhely volt, ennek emlékét a templom falában elhelyezett tábla hirdeti. Ugyancsak a templom falában látható István pap emléktáblája, aki 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A tolvajos-tetõi gyõzelem óta tartják meg a csíksomlyói búcsúkat, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. 1804-ben tûzvész pusztított, melyben a templom tetõzete is leégett. 1855-ben, 1858-ban és 1902-ben ismét tûzvész volt. A faluban már a 19. században Felsõ Népiskola mûködött, ma is középiskolája van. A trianoni békeszerzõdésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1996-ban 6037, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

A község látnivalói

• Templomának felirata szerint a templom 1213-ban épült, boltíves kapuja román stílusú. A 15. században gótikus stílusban átépítették, majd 1766-ban barokkizálták. Egykori védõfalának csak töredéke maradt az 1930. évi restaurálás után. A templomkertben áll az elsõ és második világháború áldozatainak emlékmûve, a bejárattól jobbra pedig egy 1942-ben Budapesten élt alfalviak által állított zászlótalapzat. Ennek felirata: „Ember vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad.”

Szállások Gyergyóalfalu településen >>>