keresés egész Romániában >


szálláskereső
 

evés-ivás
 

síelés
 

látnivalók
 

erdély
 

székelyföld
 

partium
 

bánság
 

csángóföld
 

hirdetés
  szállás Erdélyben és Romániában

részletes szálláskereső >>>

  erdélyi kedvcsináló
  kihagyhatatlan
  impresszum

Viator 2000 Bt.
8200 Veszprém, Baláca u. 49.
erdelyinyar@gmail.com
transilvaniaturism@gmail.com

! hirdessen nálunk >>>

   

Vaskapu-szoros

Vadregényes tájak Erdélyben

A Duna-Majna-Rajna-csatornán ma már a Fekete-tengertől az Északi-tengerig járnak a hajók. Ez az egész Európát átszelő vízi út azonban nem jöhetett volna létre, ha annak idején nem szabályozzák a vadregényes, ám veszedelmes Duna-szakaszt, a Vaskapu-szorost.

Az al-dunai hajózás legnagyobb akadálya évszázadokon át a valamikori magyar-román-szerb határháromszögben elterülő Vaskapu volt. A közlekedést több körülmény is nehezítette: az összeszûkülő mederben a sodrás igen sebes volt, néhány helyen pedig a folyam gyors és alattomos irányváltoztatása vitte szirtre a merész kormányosokat. A veszélyes szakasz csak magas vízállás idején volt járható: alacsony vízálláskor a hajók terhük egy részét evezős dereglyékre rakták át, vagy épp többhetes várakozásra kényszerültek.

A nagy építkezés

A Magyar Királyi Helytartótanács 1823 és 1838 között az Országos Építési Igazgatósággal az egész magyarországi Dunaszakaszt felmérette, s az utóbbi két évvel később, 1840-ben kidolgozta a folyam átfogó szabályozásának tervét. A munka megkezdését azonban az irreális költségek lehetetlenné tették. Az állami kezdeményezés után hamarosan Széchenyi István gróf is kiállt a Vaskapu szabályozása mellett. A vízi út kiépítését a törökök értetlenségén kívül az is akadályozta, hogy a víz alatti robbantásnak akkoriban alig volt gyakorlata. Széchenyi ezért - hallgatva az Al-Dunát felmérő neves mérnök, Vásárhelyi Pál tanácsára - szárazföldi teherszállító út építésére szánta el magát. Ez az út nagyjából a traianusi vonalvezetést követte, ám nem faszerkezettel épült, hanem a sziklába vájták. A tömör szikla több helyütt kiugró párkányként magasodott a pálya fölé. Az 1837-ben elkészült út a kocsikra rakodott áruk szállítását rövidítette ugyan, s ez nagyban könnyítette a kereskedelmi forgalmat, ám az átrakodás nem maradhatott el. A nemzetközi és belföldi események két évtizeddel később szinte kikényszerítették a végleges megoldást. A krími háború idején, 1854-ben az osztrák hadsereg megszállta az Al-Dunát, s Ferenc József császár Gustav Wex hadmérnökkel készíttetett egy tervet a csapatok ellátását megkönnyítő Vaskapu- csatornára. A Monarchia - és egyben a Duna - legnagyobb hajózási társasága, a bécsi székhelyû DDSG pedig 1871-ben Bécs és a Feketetenger közti hajójáratot tervezett, s az amerikai Mac Alpin mérnököt kérte fel hasonló feladatra. Mindketten felhasználták Vásárhelyi Pál mérési adatait, s terveik is sokat merítettek az ő elképzeléseiből.

1878-as Berlini Kongresszus megszületett a döntés: a szabályozás költségeit és technikai megvalósítását az Osztrák-Magyar Monarchiára bízták, míg a többi érdekelt állam kötelezte magát, hogy nem áll útjában a vállalkozásnak.  A magyar országgyûlés tízéves előkészítő munka után, az 1888-ban fogadta el a terv megvalósítását, a kor viszonyaihoz képest csekély vita után.

A korszak mércéjével mérve hatalmas vállalkozásról volt szó: egy, a fenekén 80 méter széles, 2200 méter hosszú főcsatorna építéséről a Vaskapu- szorosban, több kisebb csatorna mélyítéséről a szoros fölötti gázlóknál, emellett pedig gátak, duzzasztók építéséről. A partról és a sekély vízből 227 ezer köbméter sziklát kellett kiemelni, 162 ezer köbmétert pedig a zúgó áradatban kellett felrobbantani. Ehhez fogható építkezés addig mindössze egyetlenegy akadt a világon: a Vaskapu-csatornával nagyjából egy időben épülő montreali vízlépcsőé a Szent Lőrinc-folyón. A nagy munka 1891 őszén, a Graben-szikla felrobbantásával kezdődött. A csatorna 1896. szeptember 27-ére készült el, s az uralkodói pár jelenlétében adták át a forgalomnak. Az építkezés költsége az eredeti tervek szerint 9 millió korona lett volna, amit ugyan alaposan túlléptek, de a ráfordítás még így is hamarosan megtérült.

A Vaskapu-csatorna a hetvenes évekig szolgálta a dunai forgalmat, csekély átbocsátóképessége azonban egyre nagyobb akadály lett. 1972-ben nyitották meg azt a duzzasztómûvet, amely kiküszöbölte a csatorna hiányosságait. Az új vízi úton  az addiginál sokkal nagyobb méretû hajók közlekedhettek, s egyúttal elektromos áramot nyert az építtető Románia és Jugoszlávia. A duzzasztógát átadása után a magyar hajóépítészet remekét, a 73 éve Óbudán épült Vaskapu sodronykötélhajót a bontóba küldték. Bevált tervei alapján a világ számos más, zuhatagos folyóján építettek hasonló eszközöket.

Szállások Szörényvár településen >>>

  programlehetőségek Erdélyben programlehetőségek

Hová utazzunk? Mit nézzünk meg?

Leírások, cikkek, látnivalók, kirándulóhelyek, programlehetőségek...

Kereső:


különleges ajánlatunk
tájegységek, régiók
legnépszerűbb uticélok
látnivalók
Erdély csodái
nagyvárosok Erdélyben
szórakozási lehetőségek

  xxx


útravaló
xxx
  Erdély címszavakban
  lehetőségek nagyvárosok
  szállás erdélyben
éttermek, vendéglátás
szórakozóhelyek
látnivalók
síelés
különleges szállásajánlat
Erdély - leírás
tippek utazóknak
Arad
Beszterce
Nagyvárad
Brassó
Gyulafehérvár
Csíkszereda
Déva
Kolozsvár
Sepsiszentgyörgy
Resicabánya
Marosvásárhely
Nagybánya
Szatmárnémeti
Zilah
Nagyszeben
Temesvár

Jogi nyilatkozat
Általános Szerződési Feltételek
Hírdetés feladása


Erdély, télen-nyáron: gyors és ingyenes szálláskeresés. Szálláslehetőségeket kínálunk Erdélyből, Székelyföldről, Máramarosból, Partiumból és a Bánságból. Közvetlenül a szállásadóval veheti fel a kapcsolatot. Nagy szálláskínálat, rengeteg erdélyi látnivaló és település leírás, programlehetőség.
Erdély - Kaland és Hagyomány télen-nyáron ------ copyright 2007 VIATOR 2000 Bt.